Nem tudom mit tegyek. Egyedül vagyok és leszek örökre... Már az öngyilkosság kísérlete is megfordult bennem. Éppen jókor toppant be a szobámba Josh. Igaz hogy csak a házit hozta, de megakadályozta a halálom.
-Megőrültél?-kapta ki azt az éles tárgyat a kezemből.
-Én csak...
-Mi csak? Véget akarsz vetni az életednek? Meghibbantál? Úristen Sarah...Végig kell csinálnod érted?-jött közelebb és átölelt.
Az érzés amikor akit szívedből szeretsz, itt van melletted, felbecsülhetetlen. Teste melege átjárt engem is. Libabőrös lettem.
Mikor elengedett a szemembe nézett, és ennyit mondott:
-Mostantól én vigyázok rád. Bármi is történik nekem szólsz. És jövő héten várlak a suliban-ölelt át mégegyszer majd elment....
De az én történetem nem itt kezdődött. Szomorű idők voltak mégis volt egy biztos pontom: Josh. Aki megvigasztalt és felrángatott ha padlón voltam. Akkor kezdjük az elején...
Szeptember 1.
Néztem magam a tükörben. Tetszett az a lány aki visszanézett rám. Egy fekete-fehér pöttyös miniszoknyát vettem fel, egy sima fekete pólóval amit betűrtem és egy szintén fekete balerínacipőt vettem fel hozzá. A fejem tetejére csináltam egy egyszerű kontyot. Az iskolában általában igy öltözöm. Ezen a helyen köztudottan szeretnek, ugyanis a nővérem öröksége vagyok, aki szintén menőbb mint az átlag.
Egyébként ki nem állhatom a sulit.. Viszont ha sikeres ügyvéd akarok lenni akkor el kell végeznem. Ezzel kapcsolatban is a testvérem segített. Egyszer megemlítette, hogy el tudna képzelni ezen a pályán, s ekkor elgondolkodtam. Miért is ne? Még érdekelne is. Viszont ennek van hátránya is. Sokat kell tanulnom, így napjaim nagy részét otthon töltöm. A barátaimmal abszolút nem találkozom. De csak meg vannak nélkülem. Nekem így is van társaságom. A jól ismert és sokszor említett nővérem.
Ezekből a sorokból egyértelműen kiderül mennyire ragaszkodom a hozzá. Sok éven keresztül segített, hogy átvészeljem a mindennapjaim. Általában a csúfolódás középpontjában álltam. Ilyenkor jött a nővérem és megvédett. Ez így ment, s a vége az lett hogy nyolcadikban elballagott, ezért egy évet még ki kellett még bírnom nélküle. De ezt a sulit kifejezetten szeretem. A felépítése meg minden, már elsőre szimpatikus volt. A 10.D pedig egész rendes osztály.
***
Mikor bementem a terembe káosz fogadott. A fiúk galacsinnal dobálóztak, és futkoztak a terembe, akár az óvodások. Rutinosan kerültem ki őket, majd lehuppantam a helyemre, a középső sor, utolsójába. A barátnőim egyből körém gyűltek, és néha egy-egy fiú is megközelített minket, akiktől a hideg kirázott, más viszont olvadozott a közelükben. Nem is értem őket.
Becsengetésre a tanárnő is megérkezett, hatalmas parfüm felhőt húzva maga után.
-Remélem a Sarah körüli köd már elszállt-szólalt meg menet közben.
-Persze tanárnő-feleltem neki rágózva.
-Köszönöm-mondta fel sem nézve a füzetéből- tehát a mai a tizedik évfolyam első napja, köszöntelek titeket. Mint tudjátok ez az év már kisebb-nagyobb nehézségekkel fog járni ezért mindenkitől kérném hogy tanuljon, a megbukás ellen. Új tanuló is érkezett hozzánk...-indult el az ajtó felé.
A teremben mozgolódás kezdődött majd az osztályfőnök kinyitotta a terem ajtaját, és megláttam őt....
Folyt.köv. ~ Zsófi
