2. rész ~ "Már most összetört"

Hát...igen. Elég sokat késtem, de nem szeretnék magyarázkodni. Tudom, hogy nagy hiba, de én igyekeztem. Na de nem húzom az időt, itt a második rész..:

Egy hét telt el, de Josh még mindig nyomul. Azt hiszi megszerezhet, de én nem vagyok olyan könnyű nőcske, mint amihez ő szokott. Értem harcolni kell, nem kaphat meg egy csettintésre. Persze nem arról van szó, hogy ronda vagy ilyesmi, sőt! Egyszerűen ő nem ilyen lányt keres, mint én.
A napom egyébként jól indult. Ötkor felkeltem és elmentem futni. A nyár folyamán kissé elgémberedtem, ezért újra formába kell hoznom magam. A közeli parkba szoktam elmenni, mely ilyen korán is rejt embereket. Valaki csak átvág rajta, sietve a munkába, egyesek elmerengve sétálnak. Néha összefutok pár ismerős arccal, esetleg más futókkal is. Ha így nézzük, elég színes ez a park. A zene ritmusára kocogtam, immár a negyedik körömet. Általában tízet szoktam, az nekem bőven elég. Mikor kellően kifáradtam, hazafutottam, és beálltam a zuhany alá. A melegvíz végigfolyt a testemen, majd beszappanoztam magam. A hajam is megmostam, majd kiszálltam a zuhany alól. Betekertem magam egy törölközőbe, és átmentem a szobámba. Kinyitottam a szekrényem, és elméláztam. Új ruhákat kéne vennem. Mindenesetre ma hideg lesz, úgyhogy felvettem egy fekete szűk farmert, ami a térdénél ki van szakítva, és egy szürke pulcsit amire nagy betűkkel rá van írva a F*ck felirat. Ehhez még kiválasztottam a bakancsom és a bőrkabátom.
Úgy döntöttem, kilakkozom a körmeimet is, most reggel, legalább lesz ideje megszáradnia. Pillanatok alatt kifestettem mind a tízet feketére, majd lementem a konyhába. Csináltam egy kávét, amit meg is ittam a teraszon.
Ezután felmentem Melissához, hátha elaludt, de nem találtam a szobájában. Szerintem korán bement, igaz hogy sétálva tíz perc mire odaér de nem baj.
Én is elindultam a hosszabb úton, ugyanis még eléggé ráérek. Bekapcsoltam a zenelejátszóm, és út közben hallgattam a kedvenc zenéim. Épp befordultam volna a gimi utcájába, mikor valaki a csuklómnál fogva visszarántott. A fülhallgatóm kiesett a fülemből, szemeimet összeszorítottam.
-Szia édes-hallottam meg egy ismerős hangot.
Kinyitottam a szemeim és ránéztem.
-Hülye vagy?-szakítottam el róla a tekintetem, majd felvettem a fülhallgatóm.
-Bocsi, de meg kellett, hogy nézzelek előről is-vigyorgott.
-Mi a faszt képzelsz magadról?-lendült meg a kezem.
-Aú-fogta meg az arcát ott, ahol megütöttem.
-Megérdemelted-tettem csípőre a kezem.
Hirtelen közelebb lépett hozzám, eltűrt egy kósza tincset, és belesuttogott a fülembe. Az arcom pirosban pompázott. Ellöktem magamtól majd sarkon fordultam, és rohamtempóban igyekeztem az iskolába.
-Szia húgi!-állított meg Melissa a suli kapujában.
-Csá-löktem oda neki.
Döbbenten nézett rám, de nem foglalkoztam vele. Felrohantam a termünkbe, ott pedig levágtam magam a helyemre.
A nap szépen lassan eltelt, persze Josh egész délelőtt engem figyelt. Utolsó óta után megvártam amíg mindenki kimegy a teremből, beértve őt is. Hatalmasat sóhajtottam. Miért nem hagy békén ez a faszkalap? De egyre jobban érzem úgy, hogy nélküle üres az életem. Mielőtt megérkezett, minden rendben volt, de most teljesen össze vagyok zavarodva. Csak nem vonzódom hozzá?

Kiballagtam a teremből, és a gimiből is. Elindultam haza, majd mikor odaértem ahol reggel a jelenet történt, megálltam, és nekidőltem a kerítésnek. Szemeimet behunytam, s egy pillanatra bevillant Josh arca, mikor visszarántott. Éreztem ahogy a könnyek folynak le az arcomon. Nem is tudtam, hogy pontosan miért. Egyszercsak kitört belőlem. Az elmúlt hetekben elég sokat stresszeltem főleg Josh, és az egyéb problémáim miatt. Azt hiszem ez a fiú véglegesen bent marad az életembe. De ha már most összetört, mi lesz később?
-Látom nem jutottál el a szobádig.
Kinyitottam a szemeim, és szembetaláltam magam Melissával. Gyorsan letöröltem a könnyeim, melyek pár percre megkönnyebbülést adtak.
-Ne fáradj. Már láttalak sírni.-mért végig ridegen tetőtől talpig.-Ha megbocsáltasz most megyek, még találkozom Olivia-val is. Otthon találkozunk. Próbálj meg tanulni!
-Jó-mondtam.
Miután látótávolságon kívül volt, elindultam én is. Sikeresen haza is értem. Gyorsan megcsináltam a házim, lezuhanyoztam, majd bebújtam a puha ágyamba. Nagy nehezen sikerült elaludnom, persze még álmomban sem hagynak békén...

Folyt.köv. ~Zsófi✌